-Sparks, told már ide a nagy seggedet!-ordított rám Bieber.
-Mi lenne ha egyszer abban a jó rohadt életben tisztességesen beszélnél vele?-kiabáltam én is.
-Justin nem ismeri,hogy mi az a tisztesség.-morogta Chanel.
-Hogy mondtad Rose?-meredt rá Justin. -Ne akarj velem szembeszállni. Egyszer már megtörtél máskor is megtudsz.-vigyorgott gúnyosan.
-Lilly és Justin! Megcsináltátok már a feladatokat.
-Miss.Savanna, ezzel a kedves emberrel akit Justin Biebernek hívnak. Vele semmit nem lehet csinálni.
-Mondja az aki nem tudja felemelni a nagy picsáját.-kontrázott Biebs.
-Na jó! Abbahagyni! Menjetek el és csináljatok valamit KÖZÖSEN! Hátha egy kicsit jobban kijöttök.
-Vannak terveim.-nyalta meg száját Bieber miután elindultunk a kocsijához 20 perc vita után.
-Nekem is,hogy elviszel plázába!-villantottam rá 1000 wattos mosolyomat.
-És az nekem miért jó?-fintorgott.
-Mert amíg én vásárolok felőlem elmehetsz a kurváidhoz és kiélheted a szexuális vágyaidat.-vágtam rá csípőből.
-Akivel kiélhetném az itt ül mellettem.-röhögte el magát.
-Kurva szellemes vagy.-forgattam meg szemeimet. -Akkor elviszel a BG-be vagy nem?-meredtem rá.
-Honnan ismered azt a plázát?-fordult felém.
-10 éves koromig itt éltem. Miért te honnan ismered?
-Én is éltem itt. Miért mentél Miami-ba?
-Ezt nem veled fogom megbeszélni.-mondtam egy halvány mosoly kíséretében.
-Jó oké.-mondta. Akkor mehetünk?
-Tényleg elviszel?-kerekedett ki a szemem.
-Jah. Úgyis kell magamnak vennem pár dolgot.-nézett rám perverzen.
-Meg sem kérdezem mit.-mondtam unottan. Az út csendesen telt. Nem beszéltünk. Húsz perc alatt ott is voltunk.
-Oké, mész egyedül vagy jössz velem és segítesz ruhákat választani.
-Megyek, addig is tudok csajokat bámulni.-kacsintott.
-Hányingerem lesz tőled. Mázli,hogy csak 2 órát kaptunk,mert úgy érzem még 1 órával több lenne és leugranák a pláza tetejéről.-morogtam. Boldogan kiröhögött és kezdődött a 2 óra pokol.
*1 órával később*
-Mi lenne ha nem bámulnád azt a "nagy" seggemet?-ordítottam rá mikor már harmadjára nézett be a próbafülképe mikor csak egy fehérnemű volt rajtam.
-Csak nézem,hogy veszed e már fel a ruhákat.-vigyorgott.
-Sietsz valahova Bieber?-morogtam.
-Hát igen időre megyek.-vicsorgott.
-Ha a kurvádhoz akarsz menni jelzem már most elmehetsz elég ha visszajössz értem.
-Nem nem oda akarok menni képzeld el.-förmedt rám. Csak van egy fontos dolog amit el kel intéznem és jobb lenne ha a szőrös picsádat megemelnéd és visszamennénk a kocsihoz hogy visszavigyelek én meg húzhassak a dolgomra.-emelte föl hangját.
-Akkor mégis mi a szarért nézed a szőrös picsámat? Ja és húzzál el nyugodtan mert van busz visszatalálok te szerencsétlen itt nőttem fel te nagyon inteligens barom.-dühödtem be én is. Talán nem kellett volna ezt mondanom mert bejött a fülkébe és erősen nekilökött a falnak.
-Ne üsd meg ezt a hangot cica.-sziszegte fülembe. Szeme árasztotta a gyűlöletet.
-Ne cicázz elmondtam százszor.-vágtam rá.
-Vicces,hogy még mindig azt hiszed,hogy olyan kibaszott menő vagy mert feleselsz velem és azt hiszed mindenki jó fejnek tart mert te nem félsz tőle. Csak egy baj van cica. Így vagy úgy, de rettegni fogsz tőlem és majd könyörögni fogsz,hogy kegyelmezzek neked.
-Nem fogok félni tőled.
-Fogsz cica, fogsz.-vigyorgott ördögien. Akarod ma kezdeni?
-Mit?-néztem rá értetlenül.
-Hogy megrémítelek. Szóval jössz velem.-rángatott ki a próbafülkéből.
-Nem megyek veled sehova te barom.-kiabáltam rá.
-Hát baby ezt most nem te döntöd el.-nevetett és betuszkolt a kocsiba.
-Gyűlöllek.
-Dehogyis, szeretsz engem. Csak nem mered bevallani.-vigyorgott.
-Te vallhatnád be,hogy hova az istenbe viszel.-fújtattam.
-Meglátod.-röhögött fel.
*fél órával később*
-Justin kérlek szépen engem ne vigyél oda be.-haladtunk egy kísérteties ház felé.
-Csak nem félsz tőlem?-vigyorgott gúnyosan.
-Tőled ugyan nem. De emiatt a ház miatt költöztem el innen.-mondtam és a hangom megremegett.
-Tudod én itt főnök vagyok. Nem kell mitől félned amíg velem vagy.-komorodott el. Én azt akarom,hogy tőlem félj.-rántott be a házba. Ugyan olyan undorító volt mint 2 éve. Igen azt mondtam 10 éves koromba mentem el ami igaz is de visszajöttem fél évre és mikor megtörtént amitől legjobban rettegtem végleg elköltöztem.
-Hoztál egy újabb kurvát Bizzle?-lépett hozzám egy 40 évben járó pasas. És akkor bevillant a kép. Ő volt az.
-Neki dolgozol?-hebegtem halkan.
-Mondjuk úgy,hogy nem parancsol nekem de amit kér megcsinálom.-mondta egy félmosoly kíséretében.
-Vigyél ki, most.-nyögtem ki nagy nehezen.
-Csak nem félsz.
-Justin könyörgöm.
-Tudom miért félsz ennyire.
-Ezért hoztál ide?-kerekedett el szemem.
-Mondtam,hogy elérem,hogy félj tőlem.-röhögött a képembe.
-Egy patkány vagy Bieber.-ordítottam rá és kirohantam a házból.
-Állj már meg Lilly.-ordított utánam Justin.
-Akadj le rólam sürgősen. Egy féreg vagy egy patkány. Szívtelen senki.-dühöngtem. Ezt akartad? Hm...? Hogy féljek tőled? Gratulálok Bizzle, elérted a célod.Megtörtél!-csordult ki egy könnycsepp a szememből majd felszaladtam a buszra ás visszamentem az erdei sulihoz. Tudta,hogy félek attól az embertől. És,hogy miért? Mert 2 éve mikor mentem haza egy buliból elkapott és meg... megerőszakolt. Életem egyik legborzalmasabb napja volt. Tudta és képes volt elhozni csak azért,hogy féljek tőle. És igen, Én Lilly Elisabeth Sapks megtörtem. És félek Justin Biebertől.
*Justin szemszöge*
Talán túl lőttem a célon? De kit érdekel. Az a lényeg,hogy nekem jó legyen. Végre fél tőlem. Nem tudom miért jó de jó érzés ha az emberek félnek tőlem. Bár így nehezebben fog a az ágyamba kerülni de én még erre is képes vagyok.
-Elment?-kérdezte David.
-El. Szegény elsírta magát. Jól elbánhattál vele még 2 éve.-röhögtem el a mondat végét.
-Hát igen. Jó menet volt. Azóta nem találok hozzáfoghatót.-nevetett ő is.
-Hát majd én is kipróbálom és meglátjuk mit tud a kicsike.
*Sátornál*
-Justin ezzel most messzire mentél.-jött oda hozzám Ryan.
-Miért haver?-csak megrémítettem. Tudod,hogy szeretem ha félnek tőlem.
-Mert a csaj kikészült idegileg. -Szétvágta a jobb kezét és összeesve találták meg.
-Mi van?-ordítottam el magam. Nem, ugye csak szívatsz Ryan.
-Én tesó nem. De azt hiszem,hogy most messzire mentél. Las vegasi kórházba vitték. Menj oda ha érdekel a csaj.-veregette meg vállamat és otthagyott. Én meg lefagytam. Imádom ha félnek imádom ha tönkreteszek valakit. De ez most fájt. És borzalmas nagy bűntudatom volt. Nem tudom miért. Nem tudom,hogy de bűntudatom volt. Visszarohantam a kocsimhoz és teljes sebességgel mentem Las Vegasba vissza.
*Lilly szemszöge*
Fehér szobában ébredtem. Mellettem egy zokogó lánnyal. Nem emlékeztem mi történt. Nem tudtam hol vagyok. Nem tudtam ki ez a lány. Nem láttam tisztán. Viszont egy dologban biztos voltam. Hogy szörnyen fáj a jobb karom és a tarkóm. A lány szorította bal kezemet. Beszélt hozzám. Nem értettem pontosan mit. Aztán kivágódott az ajtó. Belépett egy fiú. Kitisztul a kép. Kórház, Chanel, Bieber. Tudtam mi történt. Miatta vagyok most itt. Egy biztos. Gyűlölöm azt az embert. Gyorsan lehunytam szememet mielőtt meglátták volna,hogy fent vagyok. Ordibáltak egymással. Chanel sírt. Azt ordította,hogy Justin egy gyilkos. Bieber meg,hogy nem akarta ezt. Aztán az egyikőjük kiment. Chanel ment ki. Rájöttem miután hallottam,hogy Bieber belever egyet a falba. Éreztem,hogy megmozdul mellettem a szék. Leült. Megfogta a kezem. Ezt mondta:
"Lilly, sajnálom. Tényleg. Nem akartam neked rosszat. Csak szeretem ha félnek tőlem. Szeretem ha másoknak rossz és tönkreteszek valakit. Tényleg sajnálom. Nem akartalak ide eljuttatni. Az lesz a legjobb ha engem nem látsz többet. Én más vagyok. Még jobban tönkretennélek és bajba sodornálak. Az apádnak nem ezt ígértem. Felejtsd el a nevem. Azt,hogy ismertél. Ha kérdezik nem ismertél semmilyen Justin Biebert. És ha egyszer még úgy adódik találkozunk. Ki tudja. Vigyázok rád messziről. Szia Lilly!" -puszilta meg kezemet majd kiment.
Bennem meg eltört valami. Nem akartam,hogy elmenjen de még is. Talán jobb így. De ,hogy értette,hogy nem ezt ígérte apámnak? Él még? Talán rejtély marad örökre. Őszintén fogalmam sincs.
