10.fejezet~Összezárva.

Sziasztok! Meghoztam  a Sweet Hell 10.fejezetét. Ezt a rész egy nagyon aranyos lánynak külön küldöm. Püspöki Vivinek! Szeretlek te nő💝 Ha tetszett ez a rész kérlek kommenteljetek.  Jó olvasást!

-Anyu!-ordítottam a szobámból mikor hallottam,hogy hazaért. Karon ragadtam Biebert és lerángattam szeretett anyámhoz.
-Sziasztok.-mosolyodott el. Aztán ránézett Justinra és rögtön megváltozott az arca.
-Apa él?-néztem rá.
-Lily.-kezdte nyugodt hangon.
-Meg egyszer kérdezem. Apa él?-emeltem fel a mondat végére hangomat. -Igen.-mondta ki nehezen.
-Ezt nem mondod komolyan?-nevettem fel idegesen. 16 éven át képesek voltatok eltitkolni,hogy az apám él?-lábadt könnybe a szemem.
-Édes.-kezdte Justin a szokásos modján. -Most kussolj el Bieber.-mordultam rá idegesen. Meglepetten nézett rám.
-Kislányom. Úgy gondoltuk a 18. szülinapodon elmondjuk. De ezekszerint ez itt nem birta ki,hogy ne mondja el.-biccentett felé.
-Sajnálom,hogy ez a hülye liba irritálóbb mint egy 2 éves kisgyerek morogta Justin. És ha nem bánjátok megyek. Apád vár engem.-nézett gonoszan a szemembe és kilépett az ajtón.
-16éven át hazudtatok.-folyt patakokban a könnyem.
-Apád és én csak védeni akartunk. Megöltek volna.
-Miért? Ki az apám? Egy bérgyilkos vagy mi?
-Amerika legnagyobb maffia főnöke.-suttogta halkan.
-Tessék?-kerekedett ki szemem.
-Jól hallottad. Jó okunk volt eltitkolni. Szeretetből tettük.
-Én azt hittem meghalt. Ha annyit mondtál volna,hogy él ez az egész most könnyebb lenne.
-Sajnálom. Hibáztunk. Ha van kérdésed  akkor viszont most tedd fel.
-Mikor látom?-meredtem rá.
-Mivel a tavaszi szünetben van a szülinapod nála leszel Bostonban és Bieber is megy veled.
-Kizárt dolog.-ráztam azonnal a fejemet.
-Nem te döntöd el. Hidd el én sem örülök,hogy vele kell menned de kibírod Justin mellett.
-18 leszek . Van beleszólásom.
-A mi lányunk vagy. Mi döntjük el amíg eltartalak.
-Justin?
-Mi van vele?-nézett rám.
-Apa miért pont őt találta meg?
-Ez egy komplikált dolog. Nem tudom én sem. Majd elmondja ha akarja.-fordult meg evvel lezárva a témát.  Aha. Akkor most egyről a kettőre szokjam meg,hogy van apám? Egyáltalán hogy néz ki? Hasonlítok rá? Jó fej? Rengeteg kérdés kavargott bennem. A tavaszi szünetig pedig már csak egy hét.
*Hétfő*
-Sparks a rohadt életbe kelj már fel.-ordított a fülembe Chanel.
-Mi van már?-motyogtam.
-Indulni kell! Ma lesz az osztálykirándulás.
-Mi?-pattant ki a szemem. Be se pakoltam.-ugrottam fel.
-Remek.-fujtatott. Én bepakolok te meg kezdj magaddal valamit. Berohantam a fürdőszobába és elvégeztem reggeli rutinomat. Felöltöztem és már indulhattunk is. Anyu tegnap utazott el.  Beszálltunk fehér Rangen Roverembe és a suli felé vettük az irányt.
-Elkéstünk.-jelentette be Chanel.
-Majd kitalálok valamit.-nyugtattam.
-Mit? Most azt fogod mondani,hogy egy másik gabona pehely ment az orrodba?-nevetett fel.
-Tényleg. Azt azért jól kitaláltam.-nevettem ém is. A sulihoz érve már mindenki ott volt.
-Sparks és Rose. Tudhatnám késésük okát?-nézett ránk az osztály főnök.
-Lerobban a kocsim.-mondtam határozottan.
-Az a kocsi ami maga mögött van? Nem úgy tűnik mintha olyan ős régi lenne.
-Akkor meg mindegy.-rántottam vállat.
-Nem beszéljen így velem. Nem válaszoltam inkább otthagytam.
-Na és a drága Bieberünkel mi van?
-Ő oda megy. Nem fog buszozni. Se semmilyen egyéb tömegközlekedési járművel utazni.-mondta Chanel.
-Szuper.
*Szálláson*
-Akkor most elmondom a felosztásokat. Szerencsére kaptunk annyi szobát hogy kettesével elférjetek. Az elosztás pedig: Chantal Ryan, Diamond Bob, Zayn Chanel, Ashley Ross, Jeremy Beca és Justin és Lily.
-Biztos,hogy nem leszek vele összezárva.-tiltakoztam azonnal.
-Sajnálom. Ez már végleges. A portán találjátok a kulcsokat. Felrohantam a szobába,hogy letudjam a saját területemet foglalni. Egész szép szobát kaptunk. Végigfuttattam tekintetemet. Majd megakadt valamin. Francia ágy. Hol van a fűrész,hogy szétszedjem az ágyat?
-Szia cica.-ütötte meg fülemet hangja.
-Csá.-mondtam nem épp kedves hanglejtéssel.
-Élvezni fogjuk ezt a pár napot. Te én és egy francia ágy.-nevetett fel a végére. -Álmodozz csak.-forgattam szememet.
-Inkább szokd,hogy együtt vagyunk. Apádnál egy hétig össze leszünk zárva. És sokszor nem lesz otthon.-éreztem hangjában a perverzséget.
-Bieber. Keress egy kurvát akivel ágybabújnál. Hidd el most van itt egy kettő.
-Már kiszemeletem a legjobbat.-mondta.
-Remek. Akkor indulj el és húzd meg. Megindult felém mire hátráltam. Nekiszorított a falhoz.
-Tudod édes te vagy a legjobb. És a legérintetlenebb is. De ígértem valamit. Ketyeg az óra cicám. Azzal kiment a szobából. Tévéztem egy kicsit majd mivel úgyis este értünk ide ezért gondoltam lefürdök. Éppen törölköztem mikor hallottam,hogy kattan a zár és Justin lefekszik az ágyba. Nem vagyok az a szégyenlős fajta lány szóval felvettem egy fekete francia bugyit és egy fekete melltartót és kimentem. Justin fölnézett a telefonjából. Szemek kikerekedtek ajkai elnyíltak egymástol. Lehajoltam a szekrényemhez és kivettem egy nadrágot meg egy pólót.
-Ezt csinálhatnád mégegyszer.-motyogta halkan. Csak felnevettem és felöltöztem.
-Ha jót akarsz magadnak nem érsz hozzám világos?-néztem rá.
-Olyan gonosz vagy.-sértődött meg.
-Hogy mennyire szeretek én annak lenni.-nevettem fel. Hátatfordított Justinnak és próbáltam aludni. Kis idő múlva éreztem hogy megmozdul a takaró és két erős kar derekem köré fonódik. Nem szóltam rá. Hagytam. Jó érzés volt a közelségét érezni.
-Szép álmokat hercegnő.-suttogta fülembe és abban a pillanatban elnyomott az álom. Reggel arra keltem fel,hogy Justin mellkasán van a fejem. Felnéztem rá. Annyira édesen aludt. Egyszerűen tökéletes volt. Ahogy a haja a homlokába lógott. Az ajkai elváltak egymástól ahogy vette a levegőt. Az arcán volt egy kisebb heg. Még az is tökéletesen mutatott rajta. Késztetést éreztem,hogy megcsókoljam. De féltem. Ha felébred akkor kezdődik ugyan az előröl. Elkezdett mocorogni. De én lebénultam. Nem tudtam megmozdulni. Lassan kinyitotta a szemét majd rám nézett. Végigfutatta a tekintetét rajtam. Halványan elmosolyodott majd szemembe nézett. Szaporán vettem a levegőt.
-Nem tudtam,hogy ezt váltom ki belőled.-mondta nyugodtan.
-Nem kell tudnod.-mondtam halkan és kimásztam az ágyból. Kivettem a ruhámat a szekrényből és a fürdőbe vettem az irányt. Lezuhanyoztam,fogat mostam megcsináltam a sminkemet és felöltöztem.  Mikor kimentem Justin már nem volt a szobába. Mivel korán volt gondoltam lemegyek és elszívok egy cigit. Amint leértem megláttam Ryant.
-Jóreggelt.-mosolyodtam el.
-Jóreggelt.-mosolygott vissza.
-Hogy hogy itt?
-Beszélnem kellett Justinnal aztán meg elment.
-Értem.-mondtam furán.
-És te?
-Korán keltem és gondoltam lejövök cigizni. Kérsz?-nyújtottam felé a dobozt.
-Kösz.-vett ki egy szálat. Beszéltél Justinnal?
-Kellett volna?-néztem rá.
-Hát a múltkori dolog miatt.
-Nekem nem mond el semmit. Akárhányszor kérdezek veszekedés lesz belőle. Nem vagyunk mi egymáshoz valók még barátokként sem.-mondtam szomorúan.
-Majd kialakul.
-Mégis mi?
-A kettőtök dolga. Mindig megszerzi amit akar. Ezt jó ha tudod róla.
-Mit akar?
-Téged.-mondta ki.
-Ryan kétlem,hogy vele valaha is lenne valami. Különbözünk. Erőszakos és gonosz. Én nem ilyen vagyok. Miattam meg nem fog változni. Ezt múltkor is elmondta.
-Csak makacs. Jobban ismerem mint bárki. Tudom milyen. És ő valójában nem ilyen. A rengeteg csalódás tette ezt vele.
-Mi történt.
-Te tudsz Amberről nem?
-Akivel ki van téve a szobájában egy közös kép?
-Igen. Amber volt a legszebb lány a suliba. Ezért csak Justin jöhetett neki szóba hisz ő volt a gimi sztárja. Aztán egy buliban Justin szeme láttára csalta meg egy fiúval. Justin tönkre ment. Mindenét Ambernek adta. Nevetségessé tették az egész suli előtt. Pár barátja maradt meg. Az igaz barátok. Tönkre akarta tenni az életét. Amber egyik napról a másikra elköltözött Montreálba. Tudták,hogy Justin keze van a dologba. Félni kezdtek tőle de ugyan akkor tisztelték is. Megváltozott a stílusa. Mostmár azt a hitet vallja,hogy akit egynél többször lefektet az szerelem. Ezért az összes lány egy éjszakára kell neki. Rajtad és még egy lányon kívül a suli összes kis ribancát meghúzta.
-Ki a másik?
-Chanel. Justin legjobb barátja volt és Amberé is. Amikor elüldözte Ambert megutálta Biebert. Justinnak viszont fontos volt Chanel ezért nem ártott neki csak lelkileg. Nem tudta volna bántani.
-Ezt nem is tudtam.-mondtam halkan. Egyszerűen lesokkolt.
-De veled más. Nem dugott meg pedig már itt vagy egy ideje. Nem tudom mit csináltál Justinnal vagy,hogy ő mit gondol.
-Csak azért nem mert azt mondta én leszek a 100.
-Nem fog ártani neked.
-És ha mégis?
-Akkor azt nem önsztántából teszi.-mondta és otthagyott. Nem önszántából.-csengett a fülembe ez a mondat. Ha nem önszántából akkor mégis miért bánthat? Én nem akarok hozzá kötődni. Nem tehetem. Azzal tönkretenném magamat. Visszamentem a szobába. Hangokat hallottam. Érdekes hangokat.  Már előre féltem mi vár oda bent. Benyitotta. Hát,mindenre számitottam csak erre nem. Justin éppen Diamondot dugta. Könnyes szemmel csaptam be az ajtót. Nagyon fájt amit láttam. Meg,hogy nem akar önszántából megbántani? Akkor ez mi volt? Kirohantam a szállasból egyenesen a park felé. Sírva rogytam le a padra. Miért zavar ennyire ha mással látom? Semmi közöm az életéhez. Még csak barátok sem vagyunk. Nem éreztem ilyet. Én én nem akarom ezt. Nem akarok szerelmes lenni Justin Bieberbe.

9.fejezet

Sziasztok! Meghoztam a 9. rész. Jó olvasást!

-Bieber.-mondta ki Ryan. Kikerekedett a szemem.
-Ezt most nem mondod komolyan?-nevettem fel erőltetetten.
-Kérdezd tőle.-mondta.
-Mit kell kérdezni?-jött meg Justin.
-Semmit.-vágtam rá. Szia Ryan.-küldtem el mielőtt megszólalt volna.
-Hallottam bejöttél. Nem voltam világos mikor azt mondtam,hogy maradj a kocsiba?-nézett idegesen rám.
-Ki mondta?-nyeltem nagyot.
-Édes. Szerinted nekem nem mondanak el mindent?-nevetett fel.
-Értem.-motyogtam.
-Szoval cica. Legközelebb vagy szótfogadsz vagy a csinos pofid bánja.-smitított végig arcomon.
-Hagyj.-löktem el a kezét mire csak felnevetett és a gázra taposott. Elvitt a suliig.
-Haza is vigyelek?-nézett rám.
-Nem muszáj.-szálltam ki a kocsiból és bementem a cuccaimért. Összepakoltam és indultam is ki. Ugyan ott állt Justin kocsija.
-Vezetési mánia?-szálltam be ismét.
-Te így hívod. Én annak nevezem,hogy szokd a közelségem mielőtt meghúzlak.-vigyorodott el.
-Kiszállok.-mondtam idegesen.
-Csak nyugodtan.-taposott jobban a gázra. Puffogva de kibírtam az utat.
-Szia Bieber.-de karomnál fogva visszarántott. Fülembe kezdett suttogni. Nyakamon éreztem lehelletét amitől szemem lecsúkodótt és testemet melegség járta át. Megpuszilta fülem mögötti részt mire egy aprót nyögtem.
-Ilyen hangokat fogsz kiadni mikor alattam leszel. Csak sokkal kélyesebbeket és hangosabbakat. Szemeim kipattantak.
-Undorító vagy.-löktem el és kiszálltam a kocsiból. Egyenesen a ház felé vettem az irányt és felrohantam a szobámba. Anyu jött utánam.
-Kincsem van egy kis probléma.-nyitott be.
-Tessék?-néztem rá rémülten.
-Egy konferencia miatt Mexicoba kell utaznom. Pár napra. Itthon hagyhatlak?-néz rám kedvesen.
-Igen. Persze mosolyodtam el. Nem is mondtam még,hogy hétfőn osztálykirándulni megyünk valami tengerparthoz.
-Akkor jó szórakozást mert holnap indulok és pénteken jövök haza.-nyomott egy puszit homlokomra és kiment. Hallottam ahogy a bejárati ajtó is csukódik. Biztos ment vásárolni. Átöltöztem itthoni ruhába majd gondolkodásba estem.
Justin Drew Bieber tulajdonában állok. Ez olyan mintha a saját prostituáltja lennék. Mi az,hogy a tulajdona? Egy ember vagyok. Ráadásul nő. Anyám nevelt föl. Csak tudom milyen nehéz az élet. Hisz, apám nem volt. 2 éves koromig tudtam mi az az apa. 2 éves koromig ölelt puszilt védelmezett. Már a létezéséről sem tudok. Nem tudom,hogyan távozott. Nem emlékszem rá. Nem tudom,hogy elment-e vagy meghalt. Fogalmam sincs. Az évek múlásával kezdtem elfelejteni miaz,hogy apa. Mostmár azt is mondom,hogy nekem sosem volt. Így lettem az aki. Így lettem erős lány. Nincs szükségem védelmező emberekre. Mitöl féltenek? Vagy egyáltalán ki? Ki volt az az értelmileg sérült aki pont Justin Biebert kérte meg? Felér egy öngyilkossággal.
-Sparks.-törte meg gondolatmenetemet a szobámba lépő Justin.
-Mit keresel a szobámba?-kerekedett ki a szemem.
-Nyitva volt az ajtó.-vigyorgott.
-Takarodj ki.-förmedtem rá. Csak felnevetett.
-Ezt nálam hagytad.-lóbálta meg arany láncom. Megengeded?-lépet mögém. Nyakamhoz érintette a láncot de mikor becsatolta volna ajkait megéreztem nyakam fájó pontjánál. Ahol kiszívta. Lágy csókot lehet a fájó pontra majd maga felé fordított. Egy rák megirigyelte volna a vörös színemet. Lehajtottam fejemet. Justin két ujját az államhoz irányitotta és kényszerített,hogy nézzek rá. Belenéztem szemeibe. Ajkaim ketté nyíltak térdem megremegett. Szaporábban vettem a levegőt és hasam bizsergett. Fülem mögé türt egy kósza hajtincset. Óvatosan elmosolyodott. Szemeimbe nézett majd ajkaimra. Megnyalta alsó ajkát majd újra szemeimbe nézett. Szemei csillogtak. Éreztem,hogy gondolkodik valamin. Végül felsóhajtott. Homlokomra nyomott egy puszit majd elengedett.
-Miért mutatod mindenkinek a rossz énedet? Miért nem ismerhetik meg a jó Justin Biebert?-néztem rá könnyes szemmel. Hogy miért könnyes a szemem? Mert szeretem. Fáj,hogy nem érhet úgy hozzám. De mégjobban fáj a tudat,hogy én semmit nem jelentek neki és csak arra kellenék neki.
-Ha valaki egyszer jó volt, az emberek elvárják,hogy mindig jó legyen. És én nem fogok mások elvárásai szerint élni. 
-Sajnálom,hogy nem adod önmagadat.
-Lily én ilyen vagyok ez van. Eddig senki sem tudott megváltoztatni és kétlem,hogy te megtudnál.-mondta gonosz vigyorral. Fájt amit mondott.
-Szörnyű ember vagy.-folytottam vissza sírásom.
-Ennek a szörnyű embernek hagynád,hogy megcsókoljon.-nézett lesajnálóan. Vagy, mást is.-vigyorgott magabiztosan.
-Takarodj ki a szobámból a házból. Ebből az utcábol. Vagy tudod mit? Mondok jobbat. Takarodj ki az életemből Justin.-morogtam fájdalmasan.
-Nem tehetem cica.-nézett rám szórakozottan.
-Ugyan miért?
-Felbéreltek,hogy vigyázzak rád.
-Ki és minek? Ki volt az az elmebajos aki pont téged kért meg? Jobbat nem találhatott volna?
-Az apád.-mondta ki vigyorogva az én ereimben pedig megfagyott a vér.

8.fejezet~A lány a főnöké.

      
Kincseim amint látjátok Sweet Hell újra indult. Remélem örültök neki mert rengeteg levelet kaptam,hogy folytassam. Tehát most hónapok után meghoztam a 8. fejezetet. Ha tetszett kérlek kommenteljetek és iratkozzatok fel! 

Egy hófehér szobában keltem. Gyönyörű rend volt. Nem az én szobám erre már rájöttem. Ismerős illat járta át a szobát. A fejem sajgott. Nem tudtam mi történt. Felöltem az ágyon amikor megláttam. Az egyik sarokban ült. Nézett. Engem. Vigyorogva. Akkor döbbentem rá. Nála vagyok. Beletúrtam a hajamba és az ablak felé fordítottam fejem mire a nyakamba bele nyílalt a fájdalom. Az ablak annyira csillogott,hogy láttam benne tükörképem. Elfordítottam egy kicsit,hogy nyakamat lássam. Hatalmas kékes lila foltok és harapás nyomok  amik pólóm nyakánál tűnnek el. Ijedtem Justin felé néztem. 

-Ugye mi nem?-kerekedett ki szemem.

-Tudod,amennyire kiszolgáltatott voltál simán megdughattalak volna.-vigyorgott szemembe. De nem. Nem tettük meg. Tudod mit ígértem. Persze,hogy tudtam. És szörnyű volt rágondolnom.

-Mond ki.-utasított.

-Én leszek a 100.-mondtam magam elé bámulva. 

-Ketyeg az óra.

-És a nyakam? Te voltál?

-Mivel a bulin majdnem kielégítettél egy pincért és kis híján megdugtak inkább hazahoztalak. De mivel ketten voltunk rám másztál és lesmároltál. 

-Mond,hogy nem hagytad.-túrtam hajamba.

-Bár mondhatnám.-nevetett. De olyan tökéletesen vonaglottál az érintésemre,hogy nem tudtam megállni. Ezért csak a nyakadat intéztem el. Bár te se voltál semmi.-nevetett fell.

-Mit csináltam? Elfordította fejét. Még nagyobb folt volt a nyakán mint nekem. Aztán bevillant. Levettem pólóját és boxerét húztam mikor elkapta csuklómat.  és felvitt a szobába.

-Istenem.-temettem arcomat kezeimbe. 

-Semmi baj. Lesz folytatás Lily.

-Ne is álmodj róla.-pattantam fel és már indultam is ki mikor a küszöbön megálltam. Akkor vettem észre,hogy csak fehérnemű van rajtam. Hallottam a halk kuncogását. Felé fordultam és tetőtől talpig végigmért amibe bele is pirultam.Megnyalta alsó ajkát és szemeimbe nézett.

-Így akarsz hazamenni?-mosolyodott el.

-Hol van  a ruhám? 

-Fürdőszobába. És zuhanyozz is le.-kuncogott. Kettővel odébb volt a fürdő. Levettem maradék ruhámat és beálltam a zuhany alá. Jól esett a forró víz. Nyílt az ajtó.

-Takarodj ki.-kerekedett ki a szemem mikor megláttam a pucér Justint.

-Azt hittem már végeztél.-morogta. Gyorsan a törölközőért nyúltam és betekertem magam. Bieber nem zavartatta magát beállt egyenesen mellém. Gyorsan kiléptem mielőtt rám engedte volna a vizet. Nem akartam lenézni. És szégyeltem is magamat de megtettem. Tekintetem elidőzött fenekén.

-Le is pontozhatod.-motyogta Justin. Megforgattam szemeimet és ruháimat fogva visszamentem szobájába. Felkapkodtam fehérneműmet és a tegnapi ruhámat. Gondoltam amíg fürdik körülnézek. A szekrényén fényképek voltak. Az egyik a kis tesóival. A másik egy lánnyal. Szép lány volt de semmi különleges. Justin pár évvel fiatalabb lehetett. Őszinte gyönyörű mosolyt láttam az arcán amit ezek szerint ez a lány okozott neki. A tudat,hogy én ezt sosem válthatom ki belőle fájt. De miket is beszélek? Justinnak egy vagyok a sok közül. Egy ugyan olyan jelentéktelen ribanc mint a suli többi diákja.
-Látom észrevetted a képeket.-hallottam meg mögülem hangját. Derekára volt csavarva a törölköző. Haja vizesen lógott homlokába amitől csak még szexibb lett. Végigpásztáztam felsőtestét és az ajkamba haraptam.
-El ne élvezz.-nézett rám gonosz vigyorral. Megforgattam szemeimet.
-Ugyan olyan ribanc mit a többi.-mondta.
-Mármint a lány?-értetlenkedtem.
-Igen. Hiába volt szép, belül. undorító ribanc volt.
-Elakarod mondani mi történt?
-Nem egy kislánnyal beszélem ezt meg.-mosolyodott el.
-Nem vagyok kislány.-szűrtem ki fogaim közül. Szúrósan néztem rá mikor telefonom pittyegésére kaptam fel a fejem. 10 nem fogadott hívás Chaneltől. 5 nemfogadott hívás Zayntől és 15 Sms megint Chaneltől.
-Bakker.-motyogtam. Teljesen kimentek a fejemből. Nem is gondoltam,hogy keresni fognak.
-Haza tudsz vinni?-néztem rá kérlelően. Nem szólt semmit kiment az ajtón ezzel jelezve,hogy menjek utána. A ház előtt állt a gyönyörű fehér ferraria. Gyorsan beszálltam és már indult is. Az út csendben telt. Nem beszéltem és ő sem szólalt meg. Meredten bámultam ki az ablakon.
-Itt vagyunk cica.
-Köszönök mindent.-néztem szemébe. Kiszálltam a kocsiból és az ajtó felé vettem az irányt. Tekintete égette hátsó felemet de nem néztem hátra. Felrohantam a szobámba és azonnal Chanel hívtam.
-Ne haragudj.-szóltam bele gondolkodás nélkül.
-Normális vagy? Egész este téged kerestelek. Azt hittem,hogy valamelyik pedofil fasz elvitt.
-Justinnal voltam.-mondtam halkan.
-Tessék?-hallottam hangján a meglepődöttséget.
-Jól hallod.-sóhajtottam.
-És? Volt valami?
-Jézus Chanel nem. Nem használt ki
-Ez nem Bieberre vall.-mondta furcsán.
-Csak azért nem fektetett le merr azt ígérte én leszek a 100.
-Így már érthető. Bár Lily, veled másképp viselkedik. Nem tudom mi van köztetek de Justin normálisabb ha veled van.
-Igen? Eddig nem vettem észre nevettem fel. Délután átjössz?-kérdeztem rá.
-Persze négyre ott vagyok.-azzal letette. Átöltöztem itthoni ruhába és felmentem twitterre. Gondoltam megnézem Bieber oldalát. 3Millió követő. 1400 post.  Jézusom ki ez az ember? Egy celebnek nincs ennyi követője.-ráncoltam szemöldököm. Végig tekertem az oldalát mikor a tekintetem megakadt egy poston. "Szeretlek L." Abban a pillanatban csaptam le a laptopom tetejét. L mint Lily? Nem. Az nem lehet. Nem szeret. Kizárt. Biztos,hogy nem. Utál engem. Nem szerethet. Döbbentem meredtem magam elé. Furcsa bizsergés járta át a gyomrom. Lesütöttem szememet. Ha ő nem is szeret,sajnos én annál inkább.-sóhajtottam. Ez nincs így rendjén. Nem lehetek egy ilyen emberbe szerelemes. Mindent megteszek,hogy kiszeressek belőle. Rettentő boldog voltam mikor reggel felkeltem mert elfelejtettem,hogy suli van. Fél órás késéssel érkeztem be.
-Mis Sparks óhajtja megmagyarázni késésének okát?-nézett rám szigorúan.
-Nem.-rántottam vállat.
-Parancsol?-futott össze szemöldöke.
-Nem óhajtom elmondani késésem okát.-ültem le.
-Takarodjon ki.-kiáltott rám.
-Most miért?-értetlenkedtem.
-Maga nem beszéljen velem ilyen flegmán.
-Megkérdezte,hogy óhajtom e nekem meg nincs kedvem. Mi rosszat mondtam?-motyogtam és becsaptam magam mögött az ajtót.  10 percet állhattam a folyosón mikor társaságom érkezett.
-Csak nem rossz kislány voltál?-nevetett fel.
-Teljesen jó voltam.-bólogattam hihetően.
-Nem megyünk el valamerre?-vigyorgott rám perverz mosolyával.
-Mehetünk,de hozzám ne érj.-mordultam rá. Már egy ideje kocsikázhattunk mikor kiértünk a városból. Egy kisebb falu szerűségben kötöttünk ki.
-Hol vagyunk?-ráncoltam szemöldököm.
-Nekem dolgom van te meg a kocsiban maradsz.-nézett rám szigorúan. Szuper. Elhozott a halál faszára és  a kocsiban hagyott. 15 percet ülhettem mikor észrevettem,hogy az ajtó nyitva van. Kiszálltam és megpillantottam a kocsma félét. Beindultam. Részeg és fél részeg embereket láttam. Aztán megpillantottam Ryan-t egy társaságban ahol épp pókereztek.
-Ryan.-álltam meg vele szemben. Az-az az asztallal szemben.
-Te meg,hogy az istenben kerülsz ide?-kerekedik ki a szeme. Nem tudtam válaszolni mert az előttem ülő részeg férfi az ölébe húzott.
-Szia cica. Gyönyörű vagy. Van kedved egy gyors menetre?
-Én nem ajánlom David.-mondta Ryan gonosz vigyorral.
-Mit ugatsz kölyök.-kiabált rá.
-A főnöké.-mondta ki. A tömegben annyit hallottam,hogy többen ezt kérdezik: A csaj B-s?  A fickó úgy lökött ki az öléből mintha leprás lennék. Ryan felsegített a földről.
-Kikísérlek a kocsiba.-mondta. Justin még legalább fél óráig nem került elő, addig is én Ryanel beszélgettem.
-Ki volt ez a fickó?
-Csak egy alkoholista.-ide jár évek óta.-mondta.
-Kérdezhetek valamit?
-Attól függ.-biccentett kedves mosollyal.
-Miért hallottam azt a tömegből,hogy a csaj B-s miután kimondtad,hogy a főnöké vagyok.
-Tudod, majd rájössz a nagyobb dolgokba ha beavat. Neki vagy a tulajdona. Vigyáznia kell rád még ha egyikőtök se akarja. Kötelessége. És jól jártál,mert olyan ember tulajdonában vagy akinél neked nem árthatnak. És ha valakinek a tulajdona vagy megkapod a neve kezdőbetűjét.
-Kinek a neve B?-kérdeztem kerekedett szemekkel. Nehogy már valakinek a tulajdona legyek. Mi vagyok én kutya?
-B mint Bieber.